Milyen a jó szoftver design? I. rész

10+1 UX-UI jellemző, amely hatékonyan készülő, kiváló minőségű, sikeres termékhez vezet
Máriás Zsigmond

Máriás Zsigmond

CEO, IT fejlesztési specialista

A UX és UI design témájában rengeteg módszertani cikk és esettanulmány elérhető, azonban kevés olyan cikkel találkoztunk, ami a fejlesztési projekt sikerét a design szempontjából közelíti meg.

A felhasználói felület tervezési anyagának – más néven “UX-UI design” – célja, hogy az adott projektben támogassa a fejlesztőket, elemzőket, tesztelőket és az üzleti igénylőt. A dokumentum csapatmunkában készül, folyamatosan változik a projekt során, így a szoftverfejlesztési folyamat elengedhetetlen részét képezi.  

Érdemes ezért megvizsgálni azokat a szempontokat, amelyek a szoftvergyártás szempontjából menedzsment szemmel foglalkoznak a design kialakításával. A mi megközelítésünk szerint az a jó design, amely gyorsan és hatékonyan elkészülő, kiváló minőségű, sikeres szoftvertermékhez vezet.

Összegyűjtöttünk 10+1 tippet, pár gyakorlati jótanácsot és hüvelykujj-szabályt, amelyeket érdemes figyelembe venni a folyamat során.


Ismerős, jól használható, mobilon és desktopon is

Triviális, hogy a jó design alatt olyan felületet értünk, amelyet a felhasználók szívesen használnak, még akkor is szinte ismerősként kezelik a felületet, ha életükben először látják. A felület azokra a funkciókra fókuszál, amelyeket a userek könnyedén, egyértelműen használni szeretnének.

Egy regisztrációs űrlap születési dátum választója például egyszerűnek látszik, de nagyon könnyen használhatatlanná tehetjük egy olyan megoldással, amelybe például nem írhatjuk bele szabadon a születési dátumodat, csak egy naptár évenkénti visszaléptetésével tudjuk kikeresni a saját születési dátumodnak megfelelő évszámot, majd a hónapot és végül a pontos napot.

A jó design éppen ezért felhasználja azt a kollektív tapasztalatot, amely az ehhez hasonló, gyakran előforduló feladatokra elérhető. A https://ui-patterns.com/ gyűjtés például azért is nagyon jól működik, mert a legtöbb kompenens keretrendszerben, mint pl. Bootstrap, Bulma, Prime, stb. gyári – azaz sokszor tesztelt, kiválóan működő – megoldásokat találtok rajta.

Webes szoftvereknél mára alapvető elvárás a mobilon való használhatóság is, ennek ellenére sajnos még mindig nagyon ritka az, amikor a mobilos és webes nézeteket ugyanúgy kidolgozzák a designerek és fejlesztők. Az már csak hab a tortán, hogy közepes képernyőn – tablet, kisebb monitor, fektetett mobil – a senki földjére kerülünk: általában se a design, se a megvalósítás nem vesz tudomást ezekről a méretekről. Személyes tapasztalatom az elmúlt 1-2 évből az is, hogy még mindig előfordul, hogy akár neves designer cégek kizárólag FullHD monitoron működő desktop tervekkel villognak az ügyfelek előtt.

  • Legyen kiemelt szempont a konverzió áramvonalasítása, legyen az nagyon kényelmes a felhasználónak, amit leginkább szeretnénk, hogy megtegyen!
  • Ne találja fel a design a melegvizet, legyen cél, hogy a végeredményt ismerősnek érezzék a userek!
  • Készüljön el minden screen designja desktopra és mobilra is, lehetőleg először mobilnézetben!
  • Ne feledkezzetek meg a tablet nézetről, ezt legalább hüvelykujjszabály szinten határozzátok meg!

Minimalizálja a szubjektív elemeket, mert módszeresen készül

A jó designer ismeri a fő üzleti célt, tudja, hogy kik és hogyan használják a szoftvert, érti a teljes szolgáltatást, tisztában van a felmerülő problémákkal – és ehhez tervez. A jó designról éppen ezért vitás helyzetben nem egóból, hanem érvek mentén hoznak döntéseket.

A jó design egyik ismérve, hogy előzetesen meghatározták a perszónákat és a user journey-ket, a funkciókról pontosan meg lehet mondani, hogy ezeket hogyan támogatják. A tervekből jellemzően prototípus készül és utána több iterációban valós felhasználók visszajelzései alapján finomítják.

Fontos, hogy a funkció koncepciókat még a designon teszteljétek, ez olcsóbb, mint a lefejlesztett verzión! És itt nem bug-okról van szó, hanem feature-ökről: a sima bug-testing során nem is biztos, hogy a specifikáció szerint hibaként jelenik meg egy rosszul kitalált funkció lefejlesztése. Sőt kimondottan vissza lesz dobva, mind change request, hiszen a fejlesztőcsapat a specifikáció szerinti megvalósításért felel és vagy úgy marad vagy kétszer fizet a megrendelő a funkció megvalósításáért.

Egy tapasztalt, jó designer tervezői intuíciójának köszönhetően persze elsőre elég jó találati aránnyal dolgozik: már az első változat is elég jó, de egyúttal tudja azt is, hogy ő sem tévedhetetlen, ezért iterál.

Egy jó designer azt is tudja, hogy mik a kvalitatív módon elérhető információk, amelyekhez interjúkkal, tesztekkel, esetleg remote teszteléssel – például usertesting.com, usabilityhub.com – hozzáfér, és tudja, hogy mihez lesz szüksége statisztikailag értelmezhető, nagyobb mennyiségű adatra. Utóbbiakhoz A/B teszteket, analitikai elemzést és UX trackinget használ.

A LogiNetnél mi sokáig nem is akartunk designnal foglalkozni, mert szubjektív dolognak tartottuk, amiben parttalan vitákat lehet folytatni. Amikor megjelentek az első service design és UX-UI design módszertanok, akkor kezdtük el mi is a saját csapatunkat építeni: megalapítottuk a 22.design-t, mert azt láttuk, hogy a helyes módszertan minimalizálja a szubjektív elemeket és ami szubjektív, az valószínűleg mindegy is.

  • Legyen a projekt elején bemutatott és később betartott design módszertan, ahol a fenti lépések valamilyen formában helyet kapnak. Ha logikusnak tűnik, akkor valószínűleg jó úton jártok. Ha túl sok a varázslat, ha érv az, hogy ki mióta van a szakmában és miért van eredendően igaza, akkor legyetek résen!
  • Ez az ellenkező irányban is igaz, megrendelőként jogotokban áll ragaszkodni dolgokhoz, viszont ne az legyen az aduász, hogy ti vagytok a megrendelők!
  • Szisztematikusan vigyétek végig a projektet, ne maradjanak ki a kvalitatív és kvantitatív, valamint az utánkövetési jellegű lépések sem!

Figyelembe veszi, hogy mit csinál a szoftver

Egy jó designer egy komoly projektben majdnem annyit tud a tervezett szoftver funkcióiról, mint egy business analyst és ez természetesen látszik is a designon. A felület minden lényeges dolgot tartalmaz, nem maradnak ki belőle fontos részletek és folyamatok. Ahogy az előző pontban is hangsúlyoztuk, a jó design elkészítéséhez nagyon alaposan ismerni kell a készülő termék funkcióit, hiszen azokat kell képernyőtervekre átültetni.  

Ez egy zöldmezős, teljesen új fejlesztésnél is rendkívül fontos, azonban élet-halál kérdéssé válik akkor, ha egy meglévő bonyolult szoftvert fejlesztünk tovább, redesignolunk vagy teljesen újraimplementálunk. Utóbbiak egyébként a legtöbb buktatóval rendelkező, legnehezebb projektek. Mire egy szoftver megérik az újrafejlesztésre vagy redesignra, addigra nagyon-nagyon sok tudás és funkció akkumulálódik, rengeteg kutatást igényel annak megértése, hogy mit és miért csinál az adott szoftver. Ha egy ilyen projektnél ha a designer nem törekszik a jelenlegi funkciók mély megértésére, a kudarc gyakorlatilag garantált.  

  • Adjatok elég időt a designereknek a szoftver működésének megértésére! Gondoljatok úgy rá, hogy végeredményt a designernek profin kell tudnia használni!
  • Redesignnál ténylegesen tanulja meg profin használni a designer a redesignolni kívánt szoftvert az aktuális formájában! Ameddig nem tudja profin használni, addig ne kezdje áttervezni!
Olvasd el a cikksorozat második részét is!

Ha szeretnél kimagasló digitális megoldással a piacra lépni, vagy szeretnél többet kihozni webes vagy mobil alkalmazásodból, UX designer szakembereink és tanácsadóink a segítségedre vannak. Szoftverfejlesztő cégként teljes körű IT szolgáltatást nyújtunk, a tervezéstől a megvalósításon át az üzemeltetésig és supportig. Vedd fel a kapcsolatot szakértőinkkel, hogy közösen megtaláljuk a legkedvezőbb megoldást!


 

Máriás Zsigmond

Máriás Zsigmond Máriás Zsigmond LinkedIn profilja

CEO, IT fejlesztési specialista
Az ügyvezetői munka mellett termékfejlesztéssel, innovációval és üzletfejlesztéssel foglalkozik. Technológiai érdeklődését egyetemi óraadóként és rendezvények rendszeres előadójaként kamatoztatja.